Irány a tenger
Itt hagyjuk Európát és a szárazföldet is egy időre és tengerre, azaz hajóra, azaz Andromédára szállunk (költözünk két hétre). Sok-sok éjszaka, sok-sok munka volt a leányzóval, ahogyan azt Lívia is írta. Férjeként, csak asszisztáltam neki és segítettem ahol tudtam, de jó érzés volt látni még nekem is, ahogyan a gyerkőc megszületett, elkészült és engedélyt kapott a kihajózásra.
Ma végre elkészült Livi új útlevele is a nagy finishben, de legalább megvan. Letudtuk a mai utolsó megbeszélést is, ami este 10kor ért véget. Azóta készülünk a pakolásra, de egyelőre még fut a lakás, lassan megpróbáljuk utolérni és bedobni a táskába a bedobni valókat. A notimra feltöltöttem azokat a dolgokat, amelyekkel foglalkozni akarok (kell) a szabadság ideje alatt, mivel, ahogyan az elmúlt években már szinte gyakorlat volt, ez a szabi sem lesz teljesen szabad.
De 2 hét hosszú idő, tudom, hogy lesznek olyan percek/órák, amikor lesz idő dolgozni nyugodtan. Csak a körülmények lesznek mások…
Annak ellenére, hogy internet nem lesz, azért a helyi mobilom nálam lesz, amelyen ha lesz térerő elérhető leszek a Világ részére, de próbálunk pihenni is. Mindkettőnkre nagyon-nagyon-nagyon ráfér. Hosszú 3 hónapon vagyunk túl, amelynek sok emberke részére nem sok látszata van, de mi tudjuk, hogy megérte, mind Lívia, mind az én munkámban.
Május 13 körül újra jelentkezünk, addig is a blog elnémul. Minden jót!
Sziasztok!
Jó pihenést nektek, kiváncsi vagyok majd a képekre és a beszámolókra,
nagyon impozáns lett a “Leányzó”