blog.hertelendy.hu

Kívételesen már szombat este visszajöttünk Szombathelyre, hogy vasárnap Petyával, Esztivel és Pintivel töltsük a napot, mert már nagyon régen nem találkoztunk. Előtte beugrottunk Liviékhez ebédelni és Albinhoz, ahol egy kisebb társaságba csöppentünk, akiket nem ismertünk. Viszont Dia kevert egy kellemes Mojito-t, az igen jól esett. Petyáékkal a randi a Herényi virágúton volt. Ez Szombathely egyik népszerű rendezvénye minden évben: millió ember, virág az utcákon, lángos és cirkusz, jó muri. Én még soha nem voltam, Petyáékat meg nem láttuk már vagy ezer éve, úgyhogy nagyon készültünk.

A Forma 1 után találkoztunk és első utunk egy céllövöldéhez vezetett, mert mindenképpen akartunk egy shot gunt a zsebünkbe, amivel sokkoljuk a népet. 3 pálcás, nem kihívás, gondoltuk. Roland lőtt is jópárat, mindegyik súrolta a pálcákat, de azok nem adták magukat. Vagy a puska volt gyenge, vagy a pálcák voltak erősek, de az 5. golyó után az eladó néni megsajnált bennünket, letörte a játékpisztolyt és odaadta.

A körhintát kívételesen kihagytuk, viszont a lángost és a virágutat nem, úgyhogy ettünk egy jót, majd nagyont sétáltunk. Világos volt még, amikor úgy döntöttünk elnézünk Szombathely főterére is, ami mindannyiunk számára tartogatott némi újdonságot. Itt készítettünk néhány fotót, mert Leopold Bloom itt támasztja a falat már évek óta és a napokban amúgy is szóba került.

Aztán megnéztük még a Szombathelyi falfestményt is, ami a város történelmi eseményeit gyűjti egy helyre. Szép nagy darab.

Egy jó napot tudhatunk magunk mögött, végre kicsit jobban átlátom a várost. Köszi Petya, Eszti, Pinti, Roland, részemről 10 pont!