Pozitív szemlélet
Pozitív szemlélet az van. Ritka az ilyen a legtöbb embernél, de mindenesetre van. Tapasztaltam, tényleg, ittottamott… Igazából jól alakulnak a dolgok. Mármint mindenben, ami hivatalosan nem fontos. Továbbra is ultraszociális vagyok, ami valahol jó, másutt meg nem. És próbálok pozitív maradni, még akkor is, ha mások meg azt akarják bebizonyítni, hogy ez csak egyfajta álca, amit magamra rántok. Hát nem így van. De most tényleg bizonygatnom kell, hogy azt gondolom, amit gondolok? Való igaz, sokkal könnyebb lerántani valakit, mint felfelé húzni. De nem adom magam. Senkinek. Maradjon mindenki a saját világában, nem egyre esküszünk. Én sem akarom bebizonyítani senkinek, hogy nekem jobb.
Klassz dolog anyázni mindenért, meg valahol le is vezeti a feszültséget, igen, meg az ujjunkkal is folyamatosan mutogatni kell (persze mindig másra): piros lámpa, kormányváltás, válság, hírek, és sorohatnám. De tényleg csak akkor tudunk mosolyt varázsolni az arcokra, amikor nyaralunk??? Kifehéredve, a szürke hétköznapokban ez kizárt? Miért??? Nem értek veletek egyet aggodalmaskodó, feszült és letört csibék. Én tuti nem állok ebbe a sorba. Akkor sem és azért sem.
A hét végén Egerszalókon találtunk egy igazán retró vidámparkot. Mindenki kerülte mint a tüzet, de mi csak beültünk a dodzsemekbe. Vissza a 80as évekbe. Hát ezeknek tudok örülni igazán. Meg feldob. És nem is gondolnátok milyen jó volt 
Egyetértek! Több pozitív gondolkodást!
Én azzal kezdem, hogy igyekszem mindig mosolyogni. Nem vigyorgok, mint a tejbetök, inkább arra figyelek, hogy ne nézzek morcosan. Mert az könnyű. Mosolyogni, akkor is, ha rossz kedved van, először nehezebb. Aztán visszamosolyognak, kedvesek, nem anyáznak és máris mindenkinek sokkal jobb
Én is elszórakoztatom magam. Bevált például, hogy mindig van nálam egy idézetes könyv az autóban, most éppen Coelho és a dugóban (ha éppen nem tekerek), akkor azt olvasgatom. Vagy az előttem lévő autó rendszámtábláján lévő betűkből próbálok értelmes szavakat alkotni. Jót tesz a szókincsnek, nomeg elfelejtessz bosszankodni közben